korábbi pilóta otthon ült a nappali szobában,
és nézte a TV-n a lengyelországi árvízkatasztrófát, ahol emberek tízezrei harcoltak a megáradt folyókkal, zsákokba homokot töltve, és azokat a gátakra cipelve - mindhiába.

A folyók áttörték a gátakat, a víz átszivárgott a zsákok között, elárasztotta a vidéket, milliárdos károkat okozva.

A lesújtó képeket nézve támadt egy ötlete: mi lenne, ha a homokzsákok helyett valami gyorsabb, egyszerübb módon emelnék meg a gátakat? Például felfújható müanyag csövekkel?

Elgondolását hamarosan megvalósította, két év kísérletezés eredménye a dán
Flooding Readiness Agency, amely 2000. október 11-én hazánkban is bemutatta
termékét, a csőgátat (Mobile Dam).

A bemutató előzménye, hogy a dán cég ez év nyarán az újságokból és a
budapesti Dán Nagykövetségtől értesült a magyarországi katasztrófahelyzetről. Rövid
látogatást követően létrehozták kelet-európai kizárólagos képviseletüket, a Fordam Kft.-t, amely elsőként Magyarországon rendezett szakmai bemutatót a Közép-Dunavölgyi Vizügyi Igazgatóság III. szakaszmérnökség területén, a makádi örház mellett.

A résztvevök csak videofelvételröl és Doszály László gátfelügyelö beszámolójából ismerhették meg a csőgát telepítésének technológiáját, láthatták viszont az eredményt. A gát minden szivárgás nélkül több, mint 70 cm magas viztömeget tartott meg.

Bár csak egy 50 m-es gát épült a bemutatóra, a csőgát 90 m-es darabokból,  kapcsolók segitségével korlátlan hosszúságúra kiépithetö.

A kapcsolódás kétféle lehet: az egyik csak a tömlöket csatlakoztatja, a másik viszont
feltöltéshez szükséges szelepekkel és reteszekkel is ellátott, hogy a védekezés szakaszolható is legyen.

Miután kifektették a tömlöt, kevés levegőt engednek bele, és így könnyedén mozgatva tehető a helyére. A már lefektetett cső végén lezárják a szelepeket, és nagy nyomás alatt vízzel kezdik feltölteni. Mire ez megtörténik, már elhelyezték a következö darabot, és megkezdik annak a feltöltését is. Ezzel az eljárással 1 óra alatt kb. 1 km hosszúságú gát építhetö, amihez a "homokzsákos" módszerrel 25000 ember munkájára lenne szükség.

Az 1,25 m átmáröjü kettős csőgátban kb 80 cm magasságban állt a víz, a többi levegő, ami elegendő volt a 70 cm magas víztömeg megtartásához. Teljes feltöltéssel a gát 1 m magas víztömeget képes visszatartani. Ilyenkor a gát minden métere közel 1 tonna nyomással fekszik a talajon. Mivel a csőben levegö is van, ezért egyenetlen felszinhez is tud alkalmazkodni.

A tömlő fala PVC-alapú, szálerősitésü, sérülés esetén nem enged, és víz alatt is javítható. Tulajdonságai -30 és + 70 fok között nem változnak.

A bemutatón a dán szakemberek "bevallották", hogy jégzajlásban még nem próbálták ki a
találmányt.

Mivel sav- és lúgálló, tíz évig bírja a napsugarakat, ezért nehezen megsemmisíthető. Ez a tulajdonsága már kivívta egyes külhoni környezetvédŐk nemtetszését is

A védekezés gyorsasága elsősorban a szivattyúk és kompresszorok teljesitményétől
függ. A dánok komplett "szet"-et árulnak: 2 km csőgát, csatlakozókkal, nagyteljesitményü kompresszorral és szivattyúval, javitókészlettel és betanitással együtt, ami ÁFA nélkül kb. 350 millió forintba kerül (jelenlegi árfolyamon)

Legszivesebben minden helyszint megnéznének, hogy oda a legoptimálisabb összeállitást szállitsák. Kisebb gátkoronához tudnak keskenyebb csövet is adni.

A bemutatót követő szakmai beszélgetésen attól sem zárkóztak el a dán szakemberek, hogy kellő igény esetén eladják a gyártási jogot, ezáltal Magyarország láthatná el a Duna-Tisza vizgyűjtő területének egészét, azzal a központi szereppel összhangban, amelyet hazánk a térségben betölt. Úgy tünik, hogy racionalitása a csatlakozók gyártásának lenne.

A megjelent árvízvédelmi szakemberek többsége az árat nem találta magasnak, nem
látták viszont a csőgát megvételének forrását, főként nem mind a nyolc katasztrófavédelmi központ számára.

A dán gyártók felajánlották, hogy a betanulás érdekében egy kilométer hosszú "training center"-t teljes eszközállománnyal már - vám és ÁFA nélkül - 105-110 millió forintért rendelkezésre tudnának bocsátani.

A bemutatón Kovács Lajos, a KVM Vízkárelhárítási Főosztály szak-főtanácsosa  az
árvízen kívüli egyéb hasznosítási lehetőségek felöl érdeklődött. Ugy látta, hogy ha a csőgát, egy raktárban összecsomagolva nemcsak arra vár, mikor jön az árvíz, hanem egyéb esetben (pl. belvíz, útépítés, fővezeték törés, stb.) is eredményesen használható, akkor megvétele sokkal gazdaságosabb.

Henning Gertz mérnök utalt arra is, hogy ideiglenes tározóként akár halivadék-nevelésre, vagy alkalmi tüzivíz tárolására is használható a találmánya.

Végül, de nem utolsó sorban Jens Graff gazdasági igazgató szavaiból az is kiderült, hogy megfelelő (állami, banki) garanciavállalás esetén többéves részletre is megvásárolható, illetve lízingelhetö a rendszer.

A fentieknél is részletesebb információkkal szolgál a FORDAM Kft ügyvezetője a 1024 Budapest, Keleti K. u. 27 sz. alatti postacimen, illetve a fordam@hotmail.com cimen, vagy a 06-209 546 586 sz. telefonon.

Authorization